Szent Kereszt Plébánia Templom, Kossuth tér

Szent Kereszt Plébánia Templom déli tornya felújítás közben

Szent Kereszt Plébánia Templom déli tornya felújítás közben

Szent Kereszt Plébánia Templom déli tornya felújítás közben

A tatai városrész főterén álló, középkori plébániatemplom a 18. században már meglehetősen romos állapotban volt. 1751-ben alapították az ezt felváltó, új plébániatemplomot, amelyet eredetileg Szent Márton tiszteletére kívántak szentelni, de végül is az időközben beomló gótikus várkápolna Szent Kereszt titulusát örökölte. A főtér felett emelkedő magaslatot, az egykori kőbánya dombját szemelték ki a tájból messzire kiemelkedő kegyúri templom helyéül. Az eredeti tervet a jeles bécsi építésztől, Anton Pilgramtól rendelték meg, de a hosszan elhúzódó építkezést Fellner Jakab irányítására bízták, ezért az eredeti tervet nyilván többször is módosító tatai mestert tekintjük a nagytemplom alkotójának. Fellner Jakab 1780-ban meghalt, így az épületet Grossmann József fejezte be 1784-ben. A két barokk sisakkal lezárt csaknem 60 méter magas tornyok közül az északiba egy 15 és egy 30 mázsás, a keletibe egy 68 mázsás harangot helyeztek fel. Az épület külső és belső díszítésében a későbarokk korszak népszerű ornamense, a levelekből font füzérdísz uralkodik, melyről e korstílus a copf elnevezést nyerte. A kétboltszakaszos, cseh süvegboltozattal fedett főhajóban a Szeplőtelen Szűz Mária (Mária Immakuláta), Szent Anna, Szent Márton és a Szent Család mellékoltárait helyezték el. A főhajónál szűkebb terű szentély főoltárán oszlopos architektúrában a Kálvária faragott korpusza emelkedik. A templomtér legszebb dísze a márvány szentélyrács és a gazdag faragványú szószék, Gött Antal alkotása, valamint Hubert Mauer festménye (1799), amely Péter és Pál apostol búcsúját ábrázolja. A sekrestyében a II. József által megszüntetett majki kamalduli remeteség templomának faragott sekrestyeszekrénye (1767) látható, amely a rokokó bútorművesség remeke. A gyóntatószékek és padok copf stílusúak. Fellner Jakab a mű elkészültét nem érhette meg, de végakaratának megfelelően a templom kriptájában temették el – akárcsak más, az uradalom szolgálatában működő korabeli mestereket és művészeket, valamint Károly Ambrus hercegprímást és Esterházy Ferenc grófot. 1940-ben rendezték a templom előtti teret, Wälder Gyula tervei alapján, és felállították Fellner Jakab Ungvári Lajos által készített, egész alakos szobrát. Az 1990-es évek végére a templom állapota leromlott, előbb tető felújítást végeztek rajta, majd tervbe vették a vakolat és a tornyok felújítását is.

GPS adatok: N 47° 38,593'; E 18° 18.834'